PÖTTYÖS BAMAKO

2009-03-05 - NEGYVEN FOK MÍNUSZ - BLOGZÁRÓ INTERJÚ

2009.03.05 17:00 (712 olvasás)

A BKF Bamako Team tagjai, vagyis Szonja, Gyuri, Béla és Gergő már néhány napja hazaértek. A Pöttyös által is támogatott csapat sikeresen teljesítette a vállalását és sok-sok adományt juttatott el Bamakóba, de természetesen néhány kalandba is belesodródtak. Melyek voltak a legizgalmasabb pillanatok? Milyen újra itthon? Kiss Gergőt faggattuk.

Amikor hazaértetek itt jóval hidegebb volt, mint Afrikában. Hogyan fogadtátok?
- Béla és én autóval jöttünk visszafelé, és mivel Marokkóban már szinte végig esőben jöttünk, majd Spanyolországban kifogtunk havazást és jégesőt, így volt időnk akklimatizálódni a szűk egy hét alatt. Szonja és Gyuri repülővel jöttek vissza, így nekik gyorsabban kellett megszokniuk a közel 40 fokkal hidegebb nappalokat.

Mi várt titeket itthon? Rajongó lányok és fiúk hada a BKF-en?
- Nagyon sokan gratuláltak, kérdezősködtek, de részletesebben még csak a családtagoknak és a szűk baráti körnek tudtunk mesélni, bár szerencsére itt és a BKF-Bamako Team saját honlapján is végig tudták követni az eseményeket.

A bloggal indultok most egy honlapversenyen is, ha jól tudom... - Igen, a Mese (a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület) kiírt egy pályázatot az „Év Campus Honlapja” kategóriában, amelyre mi is pályázunk a www.bkfbamakoteam.com honlappal. Március 10-ig lehet szavazni ránk a www.meseonline.hu oldalon.

Idézzük fel kicsit az utatokat! Mi volt a legizgalmasabb vagy a legfélelmetesebb része?
- Nem szeretem a „leg” kérdéseket, mert nehéz két, vagyis inkább három hét élményeiből kiválasztani egyet-egyet, de azért teszek egy próbát.
Legfélelmetesebb talán az volt, amikor a többiektől leszakadva a szavannán éjszakáztunk és elkezdett felénk jönni egy fényszórópár abból az irányból, amiről egy pásztor elárulta, hogy „arrafelé lőnek” úgyhogy menjünk a másik irányba. Ezt is szerencsésen megúsztuk, hiszen egyszer csak eltűnt a fény.
Legizgalmasabb egyértelműen a szavannán eltöltött két nap volt, hiszen itt történt odafele úton a legtöbb dolog, itt tettük leginkább próbára vezetési tudásunkat és az autó terepjáró képességét is. Ezen a szakaszon találkoztunk a legkedvesebbek emberekkel egy kis faluban, ahol megérkezésünkkor épp focimeccs volt.

Mi volt a legviccesebb vagy leggázosabb része a túrának?
- Legviccesebbnek mindenképpen a Fábry Sándorral (Ő is teljesítette a Budapest-Bamakót, csapatával egy mentőautot vitt adományba.) eltöltött estéinket nevezném, hiszen a showman egész estés standupnak is beillő meséit, anekdotáit, elméleteit hallgatva egytől egyig szakadtunk a röhögéstől.
Leggázosabb az volt, amikor elfogyott a Pöttyös készletünk. Továbbá az sem volt kellemes, amikor a visszaúton nem tudtam elkerülni egy tevével való ütközést.
Szerencsére nagy baj nem történt, mert a tevét csak fellöktük, az autónk motorházteteje pedig kicsit behorpadt. Nem volt hasztalan tehát, hogy Gyurival két héten keresztül sulykoltuk egymásba, hogy ilyen szituációban nem rántjuk el a kormányt, hiszen az autó ilyen esetben rendkívül könnyen felborulhat.

Inkább elfáradtatok vagy inkább feltöltődtetek?
- Maga a szervezés volt a legfárasztóbb, és az út sem a pihenésről szólt így inkább elfáradtunk, cserébe rengeteg élménnyel gazdagodtunk.

Egy hosszú út alatt még a legjobb barátok is összezördülhetnek. Hogyan bírtátok az összezártságot? Mennyire volt nehéz emberileg az út?
- A legnehezebb pillanatokban alapvetően jól tudtunk együttműködni, azonban óhatatlanul voltak kisebb nagyobb összezördülések.

Kialakult barátság a csapatok között?
- Több csapattal haladtunk együtt hosszabb, rövidebb távon, tartalmasabban azonban csak 5-10 csapattal sikerült beszélgetnünk, így jó kapcsolat velük alakult ki. Ha a CB rádiónk működött volna, akkor talán pezsgőbb lett volna a társasági életünk.



Mennyire sokkoló európai szemmel látni az ottani szegénységet?
- Mindenképpen sokkoló, azonban épp a városokban vehető ez észre, mert a mindentől elzárt szavannai kis falukban mindenki mosolyog, mindenki boldog, szimplán csak egyszerűbb, természetesebb körülmények között élnek az emberek.
Sok dolgot átértékel az ember magában egy ilyen út során, vagyis inkább utána.

Örültek az általatok vitt segítségnek?
- Igen, mindenhol jó helyre kerültek az összegyűjtött adományok. A legmeghatóbb talán egy magán árvaház volt, ahol búcsúzóul énekeltek és tapsoltak a gyerekek, akik közel kétszázan voltak. Rajzokat is készítettek, melyekből mindenki kapott.

Az autó néha lerobbant és ha jól tudom, magatok szereltétek. Honnan értetek az autókhoz? A BKF-en gondolom ezt nem oktatják...
- Az autóval odafelé semmilyen gond nem volt, olajakat töltöttünk után, illetve légszűrőt cseréltünk. A szavannán kaptunk egy defektet éjszaka, így kereket is cseréltünk a sötétben a vadonban. Nem, nem oktatják ezeket a BKF-en, de nem is feltétlen szükséges ezen problémák megoldásához diploma.
Visszafelé Velencénél azonban végleg megadta magát a generátorunk és a feszítőgörgő, így kamionnal kellett hazaszállíttatnunk az autót, mert ezen alkatrészek cseréje, vagy javítása szerszám nélkül az olasz autópálya közepén meghaladta a képességeinket.

Készítettetek statisztikát, hogy ki mennyit vezetett, hány liter benzint, hány liter üdítőt és hány darab Pöttyös Túró Rudit fogyasztottatok el?
- Nem készült statisztika még, egyelőre a számlákat és képeket rendezgetjük, lassan pedig megvágjuk a videóinkat.

Tudom, hogy tervben volt, hogy visztek ki Pöttyös Túró Rudit. Sikerült? Mennyit vittetek és mi történt velük?
- Közel ezer Túró Rudit kaptunk, amiket a rajtnál osztogattunk, vagyis inkább dobáltunk szét. Jó volt látni, hogy mennyien örültek neki, nekünk pedig jó volt adni, és dobálni is A szervezőktől kezdve a gyerekeken át a rendőrökig mindenki kért és kapott Túró Rudit tőlünk. Hűtés hiányában magunkkal az útra csak 50 darabot vittünk, amit még Európában el is fogyasztottunk, illetve pár csapatnak osztogattunk is.

Jövőre mennétek újra, vagy valami más dolgon töritek a fejeteket?
- Mindenképpen mennénk, már tervek is vannak, más projekteken is törjük a fejünket, szóval már csak a szponzorokon múlik...

(By: BUDAPEST BAMAKO TEAM)



Nézd meg a legfrissebb képeket a galériában!

Megmondom én is:

Ahhoz, hogy te is hozzászólhass, előbb be kell jelentkezned. Amennyiben nem vagy még regisztrált tagunk, itt regisztrálhatod magad!